Megkezdődött az idei iskolai HPV-oltási program szervezése. A hetedik évfolyamos diákok szülei szeptember 15-ig adhatják le az oltáshoz szükséges beleegyező nyilatkozatot az iskolában.

Miért fontos a HPV elleni védőoltás?

A humán papillomavírus, vagyis a HPV egy gyakori vírus, amelynek egyes típusai később többféle daganatos betegség, illetve rákmegelőző állapot kialakulásában is szerepet játszhatnak. A HPV összefüggésbe hozható többek között a méhnyak, a szeméremtest, a hüvely, a hímvessző és a végbélnyílás daganatos megbetegedéseivel, valamint bizonyos szájgarati daganatokkal. Egyes típusai nemi szervi szemölcsöket is okozhatnak.

A védőoltás a HPV kilenc típusa ellen biztosít védelmet, köztük a 6-os, 11-es, 16-os és 18-as típusok ellen.

Miért már 12–13 éves korban?

A HPV elleni oltás akkor nyújtja a leghatékonyabb védelmet, ha a vírussal való első találkozás előtt történik. Ezért ajánlott a védőoltás beadása 12–13 éves korban.

Az oltás önkéntes és térítésmentes, és a lányok mellett a fiúk számára is elérhető. A programban a Gardasil 9 vakcinát alkalmazzák.

Fontos tudni azt is, hogy az oltóanyag nem tartalmaz élő vírust, így maga a védőoltás nem okozhat HPV-fertőzést.

Magyarországon is sokan élnek a lehetőséggel

A 2025/2026-os tanévben a jogosult lányok több mint 80 százaléka, a fiúk pedig közel 72 százaléka kapta meg a HPV elleni védőoltást az iskolai program keretében.

A nemzetközi tapasztalatok és tudományos vizsgálatok alapján azokban az országokban, ahol magas az átoltottság, jelentősen csökkent a HPV-fertőzések és az azokhoz kapcsolódó rákmegelőző elváltozások előfordulása.

Mit tehetnek most a szülők?

A hetedik évfolyamos gyermekek szüleinek érdemes tájékozódniuk a HPV elleni oltásról, és szeptember 15-ig visszajuttatniuk a szükséges beleegyező nyilatkozatot az iskolába.

Ha kérdés merül fel az oltással, annak előnyeivel vagy a gyermek egyéni helyzetével kapcsolatban, érdemes az iskolaorvossal, a házi gyermekorvossal vagy a védőnővel egyeztetni. A megfelelő tájékozódás segíthet abban, hogy a szülők megalapozott döntést hozzanak gyermekük egészségének védelméről.

Ha szeretné gyermekével kapcsolatban átbeszélni a HPV elleni védőoltás lehetőségét, kérdéseivel forduljon bizalommal gyermekorvosához vagy kezelőorvosához.

A HPV elleni oltás: ingyenesen elérhető a hetedik évfolyamos diákok számára bejegyzés először Dr Nika Erzsébet gyermekorvos-én jelent meg.

A zöldség, a gyümölcs, a teljes értékű gabonák és a hüvelyesek fontos részei az egészséges, kiegyensúlyozott étrendnek. Egy több mint 5 millió gyermek adatait vizsgáló, 185 országra kiterjedő kutatás azonban azt mutatja, hogy világszerte – így Magyarországon is – jóval kevesebb kerül ezekből az élelmiszerekből a gyerekek tányérjára, mint amennyi kívánatos lenne.

Nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, hogy mit hagyunk ki

A növényi eredetű élelmiszerek nemcsak vitaminokat és ásványi anyagokat biztosítanak, hanem az egészséges táplálkozás fontos alapjai is. A kutatás szerint a zöldségben, gyümölcsben és más növényi élelmiszerekben szegény étrend hosszabb távon hozzájárulhat az elhízás és az anyagcsere-problémák kialakulásához.

A kiegyensúlyozatlan étrend ugyanakkor rövid távon is éreztetheti a hatását: a tanulmány szerzői szerint a kevés növényi élelmiszer összefügghet a koncentráció, a tanulási teljesítmény és az energiaszint romlásával, valamint a hangulat kedvezőtlen változásával.

Magyarországon is van mit javítani

A kutatás adatai alapján a magyar gyerekek étrendjében sem jut megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs. Gyakran a zöldség csupán kis adag köretként jelenik meg, míg a gyümölcsöt sok családban inkább nassolnivalóként kezelik.

Ezzel szemben a cukros, zsíros és erősen feldolgozott élelmiszerek könnyen a mindennapi étrend részévé válhatnak. A gyermekek ízlése és étkezési szokásai már egészen fiatal korban formálódnak, ezért különösen fontos, hogy az egészséges ételek rendszeresen jelen legyenek az étrendjükben.

Mikor alakulnak ki az étkezési szokások?

Az étkezési szokások kialakulásában több fontos időszak is van. Már a hozzátáplálás kezdetétől érdemes változatos ízekkel és zöldségekkel, gyümölcsökkel megismertetni a gyermeket.

Az óvodáskorban a családi szokások és a közétkeztetés is jelentős hatással van arra, hogy mit fogad el és mit szeret meg a gyermek. Az iskolakezdés újabb kihívást jelent, hiszen ekkor a gyerekek egyre önállóbban döntenek arról, mit vásárolnak és fogyasztanak napközben. Az iskolai büfék, pékségek és gyorséttermek könnyen elérhetővé teszik a cukros, sós és zsíros ételeket.

Nem kell tökéletes étrendre törekedni

Az egészségesebb táplálkozás kialakítása nem feltétlenül jelent nagy változtatásokat. Már az is sokat számíthat, ha a zöldség és a gyümölcs nem csak alkalmanként kerül az asztalra, hanem rendszeresen része az étkezéseknek.

Érdemes minél többféle zöldséget és gyümölcsöt kínálni, valamint időnként teljes értékű gabonákat és hüvelyeseket is beépíteni az étrendbe. A változatosság mellett az is fontos, hogy a gyermekek számára az egészséges ételek könnyen elérhetők legyenek, és a szülők saját példájukkal is támogassák a megfelelő étkezési szokások kialakulását.

A gyermekkorban kialakított étkezési szokások hosszú távon is meghatározhatják az egészségünket. Ha bizonytalan abban, hogy gyermeke étrendje megfelelően kiegyensúlyozott-e, gyermekorvos vagy dietetikus személyre szabott tanácsokkal segíthet a változtatások megtervezésében.

A Meglepően kevés zöldséget és gyümölcsöt esznek a magyar gyerekek bejegyzés először Dr Nika Erzsébet gyermekorvos-én jelent meg.

Az elmúlt időszakban egyre több figyelem irányul a szifilisz terjedésére, és különösen aggasztó, hogy a fertőzés a gyermekeket és az újszülötteket is érintheti. A Heim Pál Gyermekkórház Infektológiai Osztályán az elmúlt hónapokban rendszeresen kezeltek szifiliszes gyermekeket.

A szifilisz egy szexuális úton terjedő fertőzés, amely várandósság alatt a magzatra is átjuthat. Ezt nevezzük veleszületett szifilisznek. A betegség súlyos következményekkel járhat, ezért kiemelten fontos a fertőzés időben történő felismerése és kezelése.

Miért fontos a szűrés a várandósság alatt?

A szifilisz szűrése a terhesség alatt azért különösen fontos, mert a megfelelő időben megkezdett kezelés a baba fertőződését is megelőzheti.

Korábban a várandósság első felében végezték el a szűrést, azonban előfordulhat, hogy az anya ezt követően fertőződik meg. Ezért a növekvő esetszámok miatt a várandósság későbbi szakaszában végzett szűrés is nagyobb szerepet kap.

Milyen tünetek utalhatnak veleszületett szifiliszre?

A veleszületett szifilisz újszülöttkorban és később is különböző tüneteket okozhat. A forrásban említett jelek közé tartozhat például:

• náthára emlékeztető tünet,
• a máj és a lép megnagyobbodása,
• csontokat érintő gyulladás,
• vérszegénység,
• alacsony vérlemezkeszám,
• jellegzetes bőrkiütések.

A klasszikus kiütés, illetve a tenyéren és a talpon megjelenő, hámló bőrelváltozások szintén felvethetik a fertőzés lehetőségét.

A megelőzés kulcsa a felismerés

A veleszületett szifilisz megelőzésében a várandósság alatti megfelelő szűrés és az időben megkezdett kezelés kulcsfontosságú. A szifilisz ugyanis kezelhető fertőzés, és a megfelelő ellátással a magzat fertőződésének kockázata jelentősen csökkenthető.

A várandósság alatt elvégzett szűrővizsgálatok nemcsak az anya, hanem a születendő gyermek egészségének védelmét is szolgálják. Ha kérdése van a szexuális úton terjedő fertőzések szűrésével vagy a várandósság alatti vizsgálatokkal kapcsolatban, érdemes nőgyógyász vagy infektológus szakorvossal egyeztetni.

A Veleszületett szifilisz: miért fontos a várandósság alatti szűrés? bejegyzés először Dr Nika Erzsébet gyermekorvos-én jelent meg.

A nyaralás egyik kellemetlen velejárója lehet az utazók hasmenése, különösen egzotikus úti célok esetén. A fertőzés leggyakrabban szennyezett étellel vagy ivóvízzel terjed, és a panaszok sokszor már az utazás első napjaiban jelentkeznek.

Mi az utazók hasmenése?

Utazók hasmenéséről akkor beszélünk, ha utazással összefüggésben 24 órán belül legalább három alkalommal híg, vizes széklet jelentkezik, amelyet például hasi fájdalom, hányinger, hányás vagy láz kísérhet.

A betegséget baktériumok, vírusok vagy ritkábban paraziták is okozhatják. A legtöbb eset néhány nap alatt magától rendeződik, azonban a folyadék- és sóvesztés miatt bizonyos esetekben komolyabb problémát is okozhat.

Hol nagyobb a kockázat?

Az utazók hasmenése főként olyan úti célokon gyakori, ahol a higiénés körülmények vagy az ivóvíz minősége nem megfelelő. Kiemelten érintett lehet Dél-Ázsia, India, Afrika nagy része, Közép- és Dél-Amerika, valamint a Közel-Kelet.

A fertőzés kockázatát növelheti a nyers vagy nem kellően hőkezelt ételek, a street food, a mosatlan zöldségek és gyümölcsök, valamint a nem biztonságos ivóvíz fogyasztása.

Nagyobb körültekintés szükséges kisgyermekek, idősek, várandósok, krónikus betegségben élők és legyengült immunrendszerű betegek esetében is, mivel náluk a folyadékvesztés és a fertőzés szövődményei nagyobb kockázatot jelenthetnek.

Milyen tünetekre számíthatunk?

A legjellemzőbb tünet a naponta többször jelentkező híg, vizes hasmenés. Emellett előfordulhat:

• hasi görcs és puffadás,
• sürgető székelési inger,
• hányinger, hányás,
• étvágytalanság és gyengeség,
• hőemelkedés vagy láz.

A betegség általában 1–5 nap alatt fokozatosan javul. A legfontosabb veszélyt azonban nem maga a hasmenés, hanem az ezzel járó kiszáradás és elektrolitvesztés jelentheti.

A folyadékpótlás a legfontosabb

Hasmenés esetén nemcsak vizet, hanem sókat és más elektrolitokat is veszítünk. Emiatt a puszta vízivás nem minden esetben elegendő. Enyhe és középsúlyos kiszáradás esetén az úgynevezett orális rehidráló oldatok (ORS) segíthetnek a folyadék és az elektrolitok megfelelő pótlásában.

Hányinger vagy hányás esetén érdemes gyakran, kis mennyiségeket fogyasztani.

Enyhébb esetekben a kímélő étrend is segítheti a felépülést. Általában jól tolerálhatók a könnyen emészthető, alacsony zsírtartalmú ételek, például a rizs, a banán, a főtt burgonya vagy a pirítós. A zsíros, erősen fűszeres és nagyon cukros ételeket célszerű kerülni.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A legtöbb eset néhány nap alatt rendeződik, de bizonyos tünetek esetén orvosi vizsgálat szükséges. Különösen fontos segítséget kérni, ha:

• magas láz jelentkezik,
• véres vagy nyákos a széklet,
• erős hasi fájdalom alakul ki,
• tartós hányás miatt nem sikerül folyadékot fogyasztani,
• jelentős kiszáradás jelei mutatkoznak,
• a vizelet mennyisége feltűnően csökken,
• a panaszok 7–10 napnál tovább fennállnak,
• vagy a beteg idős, várandós, immunhiányos vagy más krónikus betegségben szenved.

Ilyenkor szükség lehet célzott kivizsgálásra, és bizonyos esetekben kórházi ellátásra is.

Hogyan előzhető meg?

Az utazók hasmenése ellen a legjobb védekezés a körültekintő étel- és vízfogyasztás. Érdemes megjegyezni a jól ismert szabályt: „Forrald fel, főzd meg, hámozd meg – vagy felejtsd el.”

Utazás során:

• csak palackozott vagy biztonságosan kezelt vizet fogyasszunk,
• fogmosáshoz is biztonságos vizet használjunk,
• kerüljük a jégkockát, ha nem tudjuk, milyen vízből készült,
• ne fogyasszunk nyers vagy nem kellően hőkezelt ételeket,
• a gyümölcsöt és zöldséget mossuk meg, illetve lehetőség szerint hámozzuk meg,
• figyeljünk a rendszeres és alapos kézmosásra.

Az antibiotikumok megelőzés céljából történő rutinszerű szedése általában nem javasolt. A megfelelő megelőzés, a biztonságos étel- és vízfogyasztás, valamint a megfelelő folyadékpótlás sokkal fontosabb szerepet játszik.

Ha utazás előtt áll, érdemes már indulás előtt tájékozódni az úti cél egészségügyi kockázatairól és a szükséges óvintézkedésekről. Orvosi konzultáció során személyre szabott tanácsot kaphat arra vonatkozóan is, mire érdemes figyelnie az adott úti cél esetén, és mit célszerű magával vinnie az úti patikában.

A Utazók hasmenése: hogyan előzhetjük meg, és mit tegyünk, ha mégis kialakul? bejegyzés először Dr Nika Erzsébet gyermekorvos-én jelent meg.

Ezt a célt támogatja a JARED (Joint Action on Respiratory Diseases) nevű nemzetközi program is, amelyet az Európai Bizottság finanszíroz, és amelyben 14 ország 35 intézménye működik együtt az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vezetésével. A projekt egyik fő feladata a dohányzás megelőzése és a leszokás támogatása, különös figyelmet fordítva az új nikotintermékek terjedésére.

A program keretében végzett felmérések szerint az e-cigaretták és más új nikotintermékek használata gyorsan növekszik a fiatalok körében. A tanárok közel fele arról számolt be, hogy az elmúlt években egyre több diák használ ilyen eszközöket. A szakemberek szerint különösen a 12–15 éves korosztály veszélyeztetett, mivel ebben az életkorban történik a nikotinnal való első találkozás.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a vonzó ízesítések, a színes csomagolások és a fiatalokat megszólító reklámok megkönnyítik a kipróbálást, miközben a nikotin gyorsan függőséget alakíthat ki. Ezért kiemelten fontos a szülők, pedagógusok és egészségügyi szakemberek együttműködése a megelőzésben.

A kutatások azt is megmutatták, hogy sok iskolában hiányoznak a megfelelő prevenciós programok, és a pedagógusoknak további képzésekre lenne szükségük az új nikotintermékek egészségügyi kockázatainak megismeréséhez. A JARED projekt ezért új oktatási anyagokat, szakmai útmutatókat és képzéseket dolgoz ki az egészségügyi és oktatási szakemberek számára.

A kezdeményezés hosszú távú célja, hogy a fiatalok minél kevesebb marketinghatásnak legyenek kitéve, tudatosabb döntéseket hozhassanak, és olyan iskolai környezetben tanulhassanak, amely mentes a nikotin- és dohánytermékektől.

Ha Ön vagy családtagja szeretne leszokni a dohányzásról, vagy kérdése van az e-cigaretták és más nikotintartalmú termékek egészségügyi hatásaival kapcsolatban, érdemes szakember segítségét kérni. Rendelőnkben személyre szabott tanácsadással és korszerű támogatási lehetőségekkel segítjük a sikeres leszokást és az egészségesebb életmód kialakítását.

A Dohányzásmentes világnap 2026: célkeresztben a fiatalokat megszólító nikotinmarketing bejegyzés először Dr Nika Erzsébet gyermekorvos-én jelent meg.

Hogyan alakul ki a felfázás?

A fertőzést leggyakrabban baktériumok okozzák, amelyek a végbél környékéről a húgycsőbe jutnak. Innen tovább terjedhetnek a húgyhólyagba, súlyosabb esetben akár a vesékig is. A leggyakoribb kórokozó az E. coli baktérium.

A lehűlés önmagában nem okoz fertőzést, de gyengítheti a szervezet védekezőképességét, így a baktériumok könnyebben elszaporodhatnak.

Miért gyakoribb a nőknél?

A női anatómia miatt a baktériumok könnyebben jutnak be a húgyutakba:

• a húgycső rövidebb,
• közel helyezkedik el a végbélnyíláshoz,
• így a kórokozóknak rövidebb utat kell megtenniük.

Bizonyos élethelyzetek tovább növelhetik a kockázatot:

• terhesség,
• változókor,
• legyengült immunrendszer,
• kevés folyadékfogyasztás,
• visszatartott vizelet.

Férfiaknál ritkább a felfázás, idősebb korban azonban a prosztatamegnagyobbodás hajlamosíthat rá.

Milyen tünetekre érdemes figyelni?

A leggyakoribb panaszok:

• gyakori vizelési inger,
• csípő vagy égő érzés vizeléskor,
• alhasi fájdalom,
• zavaros vagy kellemetlen szagú vizelet.

Súlyosabb esetben láz, hidegrázás, deréktáji fájdalom is jelentkezhet – ilyenkor már vesemedence-gyulladás is kialakulhat.

Lehetséges szövődmények

Kezelés nélkül a fertőzés továbbterjedhet, és komolyabb problémákat okozhat:

• visszatérő húgyúti fertőzések,
• húgycsőszűkület,
• vesegyulladás,
• terhesség alatt koraszülés,
• ritka esetben vérmérgezés (szepszis).

Hogyan történik a kivizsgálás?

Az orvos általában:

• kikérdezi a tüneteket,
• vizeletvizsgálatot kér,
• szükség esetén vizelettenyésztést végez a baktérium azonosítására.

Visszatérő panaszok esetén ultrahang vagy további urológiai vizsgálatok is szükségesek lehetnek.

Mit tehetünk a megelőzésért?

Néhány egyszerű szokással jelentősen csökkenthető a felfázás kialakulásának esélye:

• fogyasszunk elegendő folyadékot,
• ne tartogassuk sokáig a vizeletet,
• ügyeljünk az intim higiéniára,
• WC-használat után elölről hátrafelé töröljünk,
• szexuális együttlét után ajánlott vizelni,
• kerüljük a lehűlést és a nedves ruházatot.

Ha a tünetek néhány nap alatt nem javulnak, vagy láz, derékfájdalom jelentkezik, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. 

A Mi okozza a felfázást, és hogyan előzhető meg? bejegyzés először Dr Nika Erzsébet gyermekorvos-én jelent meg.

Mi a különbség?

Tejallergia

A tehéntejfehérje-allergia az immunrendszer túlzott reakciója a tejben található fehérjére. Leggyakrabban csecsemőkorban jelentkezik, különösen a tápszeres táplálás vagy a hozzátáplálás idején.

Tünetei lehetnek:

• bőrkiütés, ekcéma
• hasfájás, hasmenés
• véres széklet
• hányás
• sípoló légzés
• elhúzódó orrfolyás
• gyarapodási probléma

A jó hír, hogy a gyermekek többsége 1–3 éves korára kinövi a tejallergiát.

Mi az a laktózintolerancia?

A laktózintolerancia vagy tejcukorérzékenység nem allergia. Ilyenkor a szervezet nem termel elegendő laktáz enzimet, amely a tejcukor lebontásához szükséges.

A lebontatlan tejcukor a bélrendszerbe kerülve:

• puffadást
• hasi görcsöket
• hasmenést
• fokozott gázképződést okozhat.

A panaszok általában tejtermék fogyasztása után fél–egy órával jelentkeznek.

Kinél fordul elő?

A laktózérzékenység nagyon gyakori: a magyar lakosság közel egyharmadát érinti. Többnyire 5 éves kor felett alakul ki, és gyakran felnőttkorban okoz panaszokat.

Mit lehet fogyasztani?

Sokan a savanyított tejtermékeket – például sajtot, joghurtot vagy túrót – jobban tolerálják. Emellett ma már számos laktózmentes termék is elérhető.

Szükség esetén laktáz enzimtabletta vagy csepp is segíthet a tünetek csökkentésében.

Jó tudni: a növényi italok nem helyettesítik teljesen a tejet

A növényi italok (például zab-, rizs- vagy mandulaital) nem tartalmaznak laktózt, ezért tejcukorérzékenyek fogyaszthatják őket. Ugyanakkor fehérjetartalmuk általában jóval alacsonyabb a tehéntejénél, ezért gyermekek étrendjében nem mindig megfelelő helyettesítők.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha a tejtermékek fogyasztása rendszeresen hasi panaszokat okoz, érdemes gyermekorvossal vagy gasztroenterológussal konzultálni. A tünetek hátterében ugyanis más betegségek is állhatnak.

Fontos tudni, hogy az interneten elérhető „ételintolerancia-tesztek” többsége nem alkalmas a laktózérzékenység vagy tejallergia diagnosztizálására. A felesleges diéták hosszú távon hiányállapotokhoz is vezethetnek.

A Tejallergia vagy laktózérzékenység? Nem ugyanaz! bejegyzés először Dr Nika Erzsébet gyermekorvos-én jelent meg.

Miért fontos a korai felismerés?

A tünetek már 3 éves kor előtt megjelennek, gyakran a második életévben. A korai diagnózis és a mielőbb megkezdett fejlesztés jelentősen javítja a gyermek fejlődési esélyeit, és segít a szülőknek is jobban megérteni és támogatni gyermeküket.

Leggyakoribb korai tünetek

1. Szociális nehézségek

• Kevésbé keresi a kapcsolatot másokkal
• Nem osztja meg az érdeklődését (pl. nem mutat rá dolgokra)
• Kerüli vagy nem használja megfelelően a szemkontaktust
• Nem reagál mások érzelmeire, ritkán vonható be közös játékba

2. Kommunikációs eltérések

• Megkésett beszédfejlődés vagy beszéd hiánya
• Nem használ gesztusokat (pl. mutatás, integetés)
• Gyakori az echolália (szavak visszaismétlése)
• Beszéde furcsa lehet (monoton, nem párbeszédre irányul)
• Néha úgy tűnik, mintha nem hallaná a nevét

3. Ismétlődő viselkedések és beszűkült érdeklődés

• Tárgyak szokatlan használata (pl. pörgetés, rendezgetés)
• Ragaszkodás rutinokhoz, nehezen viseli a változást
• Ismétlődő mozgások (pl. kézlengetés, hintázás)
• Szűk, intenzív érdeklődési kör

Mit tehetünk gyanú esetén?

• Figyelni kell a gyermek fejlődését és viselkedését
• Szükség esetén hallásvizsgálat és szűrőtesztek (pl. CHAT, M-CHAT) javasoltak
• Autizmus gyanúja esetén komplex szakértői vizsgálat szükséges

Fontos: a fejlesztést már gyanú esetén is érdemes elkezdeni, nem kell megvárni a végleges diagnózist.

A Az autizmus spektrum zavar korai jelei – röviden bejegyzés először Dr Nika Erzsébet gyermekorvos-én jelent meg.

A korai évek különösen fontosak

Az első életévekben a fejlődés alapja a személyes kapcsolat: a közös figyelem, a beszéd és az érzelmi biztonság. Ha a képernyő ezt az időt csökkenti, az kedvezőtlenül hathat a fejlődésre. Még a meseolvasás is hatékonyabb, ha papíralapú könyvből történik, valódi jelenléttel. 

Alvás és napi ritmus

A túl sok képernyőidő könnyen felborítja az alvást. Későbbre tolódik az elalvás, romlik az alvás minősége, ami fáradtsághoz és ingerlékenységhez vezethet. Ráadásul a képernyőhasználat sokszor észrevétlenül veszi el a pihenésre szánt időt. 

Mentális hatások

Nagyobb mennyiségű képernyőidő mellett gyakoribbak lehetnek a szorongásos és depresszív tünetek. Ez egy oda-vissza hatás: a rosszabb hangulat növelheti a képernyőhasználatot, ami viszont tovább ronthatja a közérzetet. Emellett figyelmi és viselkedési nehézségek is megjelenhetnek. 

Tanulás és figyelem

A multitasking – például tanulás közbeni telefonozás – valójában rontja a teljesítményt. Az agy nem tud egyszerre több feladatra figyelni, csak gyorsan váltogat közöttük, ami több hibához és gyengébb eredményhez vezet. Már az is zavaró lehet, ha a telefon csak ott van az asztalon. 

A szülők szerepe

Nemcsak a gyerek képernyőideje számít. Ha a szülő gyakran a telefonjára figyel, az a kapcsolat minőségét is ronthatja. A gyerekek érzékelik a megosztott figyelmet, ami a beszélgetések és a bizalom rovására mehet. 

Mit lehet tenni?

A cél nem a teljes tiltás, hanem a tudatos használat. Érdemes korlátokat kialakítani, különösen lefekvés előtt, és védeni a közös, képernyőmentes időt. Már kisebb változtatásokkal is sokat lehet javítani a gyerekek alvásán, figyelmén és általános jóllétén. 

Összességében: a képernyőidő kérdése nem csak időmennyiség, hanem életmód kérdése is. Ha figyelünk az egyensúlyra, a digitális eszközök mellett is biztosítható a gyerekek egészséges fejlődése. 

A Túlzott képernyőhasználat gyermekkorban bejegyzés először Dr Nika Erzsébet gyermekorvos-én jelent meg.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének
közel fele rövidlátó lehet. A szakemberek szerint ebben nagy szerepe van a modern
életmódnak: a sok képernyőidőnek, a tartós közeli fókuszálásnak és annak, hogy egyre
kevesebb időt töltünk a szabadban.
Evolúciós szempontból a szemünk inkább távolra látásra optimalizált, a mindennapjaink
viszont egyre inkább közeli fókuszra épülnek – számítógép, telefon, tablet vagy televízió
előtt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint a magyarok átlagosan napi 4,2
órát töltenek különböző képernyők előtt, a fiatalabb korosztályok pedig ennél is többet.
A hosszú ideig tartó közeli fókuszálás, a ritkább pislogás és az intenzív koncentráció könnyen
túlterhelheti a szemet. Ennek jele lehet a szemfáradtság, a homályos látás vagy a fejfájás – sok
esetben ezek a nem megfelelő látáskorrekció első figyelmeztető tünetei.
A szakemberek ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a szem egészségét nemcsak a
megfelelő korrekció, hanem az életmód is befolyásolja. A szem és az éles látáshoz szükséges
tápanyagok – például bizonyos vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok – optimális
bevitele jelentősen támogathatja a szem megfelelő működését, és hozzájárulhat az éles látás
hosszabb ideig tartó megőrzéséhez.
Tavasszal derül ki gyakran, hogy nem tökéletes a látás
A tavaszi időszakban sokan veszik észre először, hogy látásuk már nem olyan éles, mint
korábban. Ennek oka, hogy ilyenkor több időt töltünk a szabadban, erősebb a természetes
fény, és gyakrabban nézünk nagyobb távolságokra.
Ilyenkor válhat feltűnővé például, hogy a távoli táblák csak később élesednek ki, az esti
fények csillogóbbnak tűnnek, vagy lassabb a fókuszváltás közelről távolra. A szakemberek
szerint ez sokszor nem a napszemüveg hibája, hanem a már nem pontos dioptriáé.
A jó látás a biztonság része
A látás minősége nemcsak komfortkérdés. A közlekedésben például kulcsfontosságú a gyors
reakcióidő, a kontrasztérzékelés és a távolságok pontos megítélése. Egy enyhe, de nem
korrigált látáshiba is növelheti a hibás döntések vagy késői észlelés kockázatát.
A tavasz ezért jó alkalom arra, hogy a szemünket is „újra hangoljuk”. A rendszeres
látásellenőrzés segíthet abban, hogy a mindennapokban – munkában, sport közben vagy
vezetésnél – is biztosabban és kényelmesebben lássunk.

A 2050-re akár minden második ember rövidlátó lehet – a modern életmód a szemünket sem kíméli bejegyzés először Dr Nika Erzsébet gyermekorvos-én jelent meg.